Rákóczi-Aspremont kastély

A Rákóczi-Aspremont kúria története egészen az 1500-as évekig nyúlik vissza, amikor még csupán egy egyszerű, egyszintes gazdasági épületként szolgált. Az évek során aztán jelentős bővítési-szépítési munkálatok eredményeként főúri kastéllyá nőtte ki magát, barokk stílusjegyekkel. Jelenlegi formáját az 1700-as évek elejére nyerte el.

Rákóczi Julianna (Forrás: wikipédia)

Érdekesség, hogy a kastély II. Rákóczi Ferenc fejedelem nővérének, Rákóczi Juliannának a tulajdonában állt, aki férjével, Aspremont Ferdinánd Gobert gróffal a felújítási munkák jelentős részét irányította. Bár a fejedelem testvéréről általában kevesebb szó esik a közbeszédben, Rákóczi egyetlen unokájának 1780-as halálával az ő utódaival öröklődött tovább a Rákóczi vérvonal – csakúgy, mint a kúria épülete.

Aspremont Ferdinind Góbert, Rákóczi Julianna férje

Az épületet pont ezek az újítási munkák tették egyedivé. A vastag falú, rusztikus, ódon épületet barokk falfestmények és stukkók díszítik, emellett több falba vájt kályhafülkét is találhatunk a különböző helyiségekben.

A kastélyt felújították, ma a Barta pince birtokában van. 2015 óta az emeleten három kétszobás lakosztály várja a vendégeket, a földszinten pedig kiszolgálóegységek vannak, többek között rusztikus, történelmi hangulatú kóstolóhelyiség. A kúriához természetesen pince és pinceház is tartozik. A pince világos színű kváderkövekkel boltozott, és több ponton is elágazik – a két főágat összekötő ággal együtt H alakot formáz. Mádon járva mindenképp érdemes betérni ide, legalább egy borkóstoló erejéig.